GYARMATPUSZTA
Története
A mai Gyarmatpuszta helyén a 10. században Gyarmat törzsbéli katonák telepedtek le. Az államalapítás idején Gyarmat falu már egy több évtizede fennálló település volt. A korai időszakban két Gyarmat nevű település helyezkedett el egymás mellett. Az egyik predium-nak, azaz pusztának nevezett Gyarmat, a Koppány nemzetség tulajdonában volt. A másik villa-nak, azaz falunak nevezett Gyarmat, ahol a királyi népek laktak. A keresztény állam megalakulása után a királyi család birtoka lett, és Esztergom várának ellátására rendelték.
Gyarmat nevének első említése egy 1271-ben írt oklevélben szerepel, Gormoth formában.
A középkorban már templom is volt Gyarmaton, a mai kápolna helyén, amelyről az 1784. évi egyházlátogatás írt. A 17. század elejére teljesen elnéptelenedett Gyarmatpuszta. A területnek nem volt birtokosa, hiszen középkori tulajdonosai utódok nélkül haltak meg. Az elhagyott területet, a Bajnát megszerző Sándor Menyhért földesúr fedezte fel a 17. sz. végén. A terület elfoglalása után, az 1696. évi összeírásban, már az ő birtoka ként szerepel.
A 17. század elejére teljesen elnéptelenedett Gyarmatpuszta. A területnek nem volt birtokosa, hiszen középkori tulajdonosai utódok nélkül haltak meg. Az elhagyott területet, a Bajnát megszerző Sándor Menyhért földesúr fedezte fel a 17. sz. végén. A terület elfoglalása után, az 1696. évi összeírásban, már az ő birtoka ként szerepel. 1717. július 16-án hűséges szolgálatai jutalmául, Pálffy Miklós nádor, Sándor Menyhértnek adta a pusztán álló Gyarmatot. Gyarmat benépesítése Sándor Mihály fiának, Sándor Antalnak nevéhez fűződik. 1774-ben, Sándor Antal a középkori templomból megmaradt romokon egy kápolnát építtetett.
1778-tól egyre többen telepednek le Gyarmatpusztán. A megszaporodott lakosság az állattenyésztés mellett már földműveléssel is foglalkozott. Gyarmat legnagyobb értéke az erdő volt. Kiváló lehetőséget biztosított vadászatokra a vadban gazdag, sűrű erdőség. Sándor Antal, a sikeresebb vadászatok érdekében, az 1780-as évek végén, az 1790-es évek elején létrehozta Gyarmatpusztán a vadaskertet, amelyben kis vadászkastély is épült.
Sándor Antal vagyonát és birtokát, egyetlen fia, Vince örökölte. Sándor Vince uralma alatt a kápolnát 1819-ben felújíttatta. A vadaskertet rendbe hozatta a ménes számára, egy körülbelül 2 méter magas, téglából épült fallal kerítették be, amely ma is látható.
1823-ban, Sándor Vince halála után, Móric fia vette át az uradalom vezetését, aki jó gazdálkodó volt, de lovasbravúrjairól híresült el és az Ördöglovas névvel illették.
A magas szintű lótenyésztés 1835-ben kezdődött meg Gyarmaton a Sándor Vince által beszerzett lovak utódaival. Ezeket a lovakat használta Sándor Móric arra, hogy különböző rekordkísérletet végrehajtsa. 1876-ban a ménes hatvankilenc lóból állt.
Ebben az időszakban a Gyarmatpusztán lévő házak, mind uradalmi épületek voltak. Működött itt egy téglagyár és 1843-ban felépített szeszgyár. 1856-ban az iskola is megkezdte működését.
Az 1848/49. évi szabadságharc után következő önkényuralom időszakában sor került a terület igazgatási átalakítására. Valószínűleg 1855 körül jött létre Pusztagyarmat község. 1870-ben huszonhét választópolgárt írtak össze. Sándor Móric halála után (1878), egyetlen lánya Paulina, Metternich Richárd felesége örökölte apja birtokait.
Sándor Móric végrendeletében, végső nyughelyéül Pusztagyarmatot választotta, utolsó kérését lánya, Paulina teljesítette.
A pusztagyarmati kápolna, 1879-ben elkészült és szeptember 22.-én ünnepélyes keretek között odaszállították Sándor Móric, felesége és fia földi maradványait.
Paulina hercegnő nagy gondot fordított uradalma népének szociális ellátására. Gyarmaton 1881-ben harminckét házban 272 személy élt. Az 1886.22 törvénycikk követkövetkezményeként, Pusztagyarmatnak a gyermelyi közjegyzőséghez kellett csatlakoznia. 1921-ben meghalt Paulina hercegnő. Az uradalom irányítását három lánya közül, Klementina vette át, idejében a háború okozta veszteségek és gazdasági válság miatt az uradalom már nem volt olyan nyereséges, mint korábban, ezért egy bizottságot kért fel az uradalom vezetésének ellenőrzésére. A bizottság egészen 1945-ig működött.
1945. március 18.-án a 600/1945. számú miniszteri rendelet megszüntette a nagybirtokokat. A Metternich-Sándor család uralma ezzel véget ért Gyarmatpusztán. 1945 óta Gyarmatpuszta közigazgatásilag, Gyermelyhez tartozik. A gyarmatpusztai két tantermes iskola, 1969-ig működött, utána már csak az alsó tagozatos diákok tanulhattak az iskolában.
A vadaskertben, 1976-ban építették ki a mesterséges tavat, összekötve a régi tóval. A Vadászház az 1980-as évek végén épült.
Gyarmatpusztán forgatták a Holt Vidék című filmet, 1972-ben. Rendező: Gaál István. Főszereplők: Törőcsik Mari, Ferenczi István, Patkós Irma.
A szöveg és képek forrása: Gyermely szép hely (Tóth Krisztina - Fülöp Teréz), Gyermely 2021. ISBN: 978-615-01-2020-1
Látnivalók
Sándor-Metternich sírkápolna
Gyarmatpusztai Erdei Iskola
Gyarmatpusztai temető
Gyarmatpusztai Gesztenye Fasor
Gyarmatpusztai Erdei Színpad
Információk
Kedves Gyarmatpusztára látogatók, szeretettel várjuk önöket településünkön, hogy megcsodálhassák a minket körülvevő tájat, erdőket, mezőket és megismerhessék történelmi értékeinket. A településen élők, nagy szeretettel óvják Gyarmatpuszta környezetét, békéjét és csendjét. Tisztelettel kérjük a Gyarmatpusztára látogatókat, hogy ügyeljenek a természetre, állatokra, tisztaságra és a békés csendre.
A Sándor-Metternich kápolna megtekintésének lehetőségeiről és az Erdei Iskola bérléséről, kérjük érdeklődjenek Gyermely Község Önkormányzatánál:
A gyarmatpusztai Vadászház, csak rendezvények keretein belül látogatható. Információ:
racz.edina@pprt.hu
+36209846097
Galéria
